Az elmúlt hónapban valahogy nem vitt rá a lélek, hogy új bejegyzést írjunk pedig a 2. generációs bióüzemanyagokról és a bárány értékesítési nehézségek összefüggéseiről már pár hete meg vannak a piszkozatok csak valahogy sosem akadt alkalmas pillanat a véglegesítéshez.
A könyvajánló tervezete pedig még az említettknél is korábbról való. Az őszi munkák és a változó szigorral végrehajtott ellenőrzések befejezésével várhatóan a gazdáknak (és nemcsak) több idejük lesz olvasni. A karácsony és az év vége pedig akaratlanul is számvetésre, viselt ügyeink újragondolására sarkall. Egán Ede 1886-ban megjelent tanulmánya sem tesz mást, mint felülvizsgálja a közhelyeket, megkérdőjelezi a hivatalos álláspont helyességét, és teszi mindezt miniszteri biztosi minőségében, egy közgazdász számító tényszerűségével, a jó gazda mindenre figyelő gondoskodásával, de mindenek előtt a boldogulást segítő javaslatokkal.
A szerzőről röviden:
Az ír származású Egán Ede nevéhez számos szakmai tanulmányon túl olyan gazdasági reformok köthetők, mint például a hegyvidéki tejtermelés alpesi mintára történő megszervezése Kárpátalján és Erdélyben. Ennek a jól átgondolt és fegyelmezetten kivitelezett "hegyvidéki akció"-nak az eredménye a borzderes (Bruna de Maramures) korabeli Magyarországon való meghonosítása is. Romjait ma is láthatjuk...
A tanulmány az elmúlt 130 évben mit sem vesztett időszerűségéből. A feltárt problémák, mint a székelyföldi birtokok elaprózottsága, a vendégmunkás mozgalom általánossá válása valamint annak szükségszerűsége ma is életbevágóak és megoldatlanok. Mintahogy nem sikerült felülkerekedni a románokról és önmagunkról alkotott sztereotípiákon sem. Lehet, hogy sokaknak csak annyi fog megmaradni a műből, hogy "egy magyar férfi munkája ér annyit, mint két bolgáré vagy 2 1/2 románé", de érdemes lenne odafigyelni arra a ritka hon és helyzetismertre, amellyel Egán rendelkezik a tengeri, folyami és szárazföldi kereskedelem romániai és osztrák-magyar lehetőségeiről vagy a piaci és vám szabályozás fontosságáról.
Igazán hasznos és üdítő olvasmány ez mindenkinek, akit érdekel a hatalma (vagy inkább csak önbizalma) csúcsán lévő Osztrák-Magyar Monarchia és a névtelenségből gyorsan kilépő Román Királyság viszonya. A kor legjobb agrár-közgazdászának tollából nem csak a szárba szökkenő román irredentizmus és a magyar gőg pengeváltása rajzolódik ki élesen, hanem a megoldásra váró évszázados gazdaságszervezési hiányosságaink is kiviláglanak jobban, mint ahogy azt sokan szeretnék.
A mű ingyenesen hozzáférhető/letölthető az Országos Széchényi Könyvtár - Digitális Könyvtárból ide kattintva...
Tartalmas olvasást!
